Általánosságban elmondható, hogy a lovak tartása nem egyszerű feladat, főleg, ha az ember nemcsak „eltartani”, hanem jól tartani szeretné őket.
Korábbi tapasztalatok és a Gidrán Majorban telt éveim alatt megtapasztaltam, mennyire fontos a széna és a szalma minősége és aránya, az evési szokások pontos kialakítása - rendszeresség -, és még az is, hogy milyen minőségben tudnak mozogni a lovak. Minden apró részlet hatással van az állatok egészségére, és sokszor a legapróbb dolgok okozzák a legnagyobb problémákat.
A széna az étrend gerince
A lovak étrendjének alapját a széna adja, ez nem vitás. Jó minőségű, pormentes, friss illatú széna nélkül elképzelhetetlen az egészséges ló. Nemcsak hogy tele van a számukra létfontosságú tápanyaggal és rostokkal, de a jó széna állaga segíti az emésztésüket, és hosszú távon elkerüli a bélrendszeri problémákat. Ilyen szempont a változatosság is. A lovak a "vándorlásaik" során a területeken vegyesen elérhető fűszénával találkoznak, így a változatosságot igénylik a háziasított keretek között is.
A tanulság? A penészes vagy poros széna nem csak „nem jó,” hanem konkrétan veszélyes. A válogatásról... minden évben gondosan válogatott szénát tartunk, és minden gazdának ezt ajánlom a magam részéről. Ez egyrészt minőségi, másrészt területi válogatást jelent. Továbbá, ha már kiválogattuk és betároltuk, de szembesülünk az esetleges anomáliával azaz ha pl. két problémás bálát találunk, ne kísérletezzünk... cseréljük azokat és azonnal ellenőrízzük a tárolóban mellette tárolt bálákat is!
Szalma: több, mint alom...
A szalma sokak szerint csak alom, pedig egy jó minőségű takarmny szalma pl. zabszalma kiegészítő rostforrásként is szolgál, mely tápanyagában alacsonyabb, azonban nyomelemekben, ásványi anyagokban gazdagab, de legalább más.... Figyelem, itt is a mértékletesség a kulcs! A lovak néha hajlamosak túl sok szalmát enni, ami aztán puffadáshoz vezethet, de ez nem jelentheti a teljes szalma megvonást... A mértékletességgel tudjuk az esetleges túlkapásokat ellensúlyozni a jószágnál.
A búzaszalma kevésbé vonzó a lovaknak, de alomként remek választás, mivel nem feltétlen eszik meg, és mégis puha kényelmes és alom esetén meleg biztosít fekhelyet. - itt tennék egy apró közbevetést, kitérőt: Miért fontos az alom? Nos bizonyára mindenki látott már romantikus, kevésbé romantikus középkori filmeket, melyben az alom egyben fűtési forrás is volt pl. hatamas székesegyházak, kastélyok számára - ma divatosan ez a komposzt kazán témaköre - nos ezt a jószágaink télen a természetes körülményeik között is megoldották, azzal, hogy a táplálék egy részét maguk alá gyüjtötték, azt levizelték és egyfajta rodhadást előidézve, természetes fűtést generáltak az időjárás viszontagságai ellen. Ezt ellenőrzött körülmények között ma az alommal helyettesítjük és tartjuk "ideális" gazdaságosság medrében. Összefoglalva, ha teheted a karámban kialakított mélyalmot, ne takarítsuk naponta. Ez egy téli fűtési alkalmatosság lovaink számára. Különösen igaz ez a csikós kancák esetén, hiszen a csikó hő háztartása 1,5-2 éves korára alakul ki teljesen. - Visszatérve, egyébként a búzaszalma túlzott fogyasztása fokozott sóhiányhoz is vezethet ( Foszfor Kálcium egyensúly ), mert megköti az ásványi anyagokat. Ezt egyszer egy fiatal gidrán kancánál tapasztaltuk – azóta mindig teszünk ki elegendő nyalósót a karámba. Főleg a téli hónapokban kiemelten fontos ez...
Evés rendszeressége: a gyomor egészségének záloga...
A lovak gyomra kicsi, és folyamatosan termelődik a gyomorsavjuk, ezért nem szabad, hogy hosszabb időre üresen maradjon. Egyszer egy Gidránunknál tapasztaltunk gyomorfekélyt, mert nem figyeltek az etetés rendszerességére, illetve a savtermelése nem lehetett megfelelő. Tanultunk az esetből: a széna a Gidrán Major tartásrendje szerint mindig elérhető.
A szalmát viszont korlátozva adagoljuk, és odafigyelünk, hogy ne kapjanak túl sokat, különösen ha zabszalma kerül a karámba, hisezn tudjuk az egy kiváló takarmény is, azaz túl etethető. Mindig jobb a mértékletesség, és figyeljünk arra is, hogy az állatok mozgásigénye is teljesüljön.
Mozgás: a bélműködés motorja
A természetben a lovak napi 15-20 kilométert is megtesznek legelészés közben. Ez a mozgás elengedhetetlen az egészséges bélműködésükhöz. Ha bezárjuk őket egy istállóba, az olyan, mintha minket egy fotelhez láncolnának. Nos ezért amikor és ameddig lehetséges a lovakat karámban tartjuk. A lehetőségeink egyediek, mivel erdős karámokról van szó. Ennek védelme kiterjed, szeles, esős és havas időre is, úgy, hogy ezen felül külön beállókat biztosítunk a lovaknak. Ez a tartásmód elejét veszi a bélproblémáknak, a mozgásszegénységből kialakuló pótcselekvések kialakulásának. ( karón rágás, kényszer vakaródzás )
Álláspontunk, hogy a kevesebb mozgás egyenes út a bélrenyheséghez és kólikához. A lovaink e mellett heti több alkalommal legalább 1-2 óra aktív munkában vannak – legyen az futószárazás vagy tereplovaglás.
Hosszú távú tanulságok
Só és ásványi anyagok: Mindig legyen elérhető nyalósó a karámokban! Egy sóhiányos ló nemcsak levert lesz, hanem az emésztése is megsínyli.
Folyadékbevitel: A széna és szalma fogyasztása mellett figyeljünk arra, hogy legyen elég vizük. A száraz takarmány mellé kell a bőséges víz, hogy az emésztés zökkenőmentes maradjon.
( Önitatózás esetén azt ellenőrízni kell! )
Kólikamegelőzés: A rendszeres mozgás, a jó minőségű széna, annak adagolása és a szalma korlátozott adagolása segít megelőzni a legtöbb problémát.
Mi a legfontosabb?
A széna, a szalma, az evés rendszeressége és a mozgás szoros kapcsolatban áll egymással. Ha bármelyik területen hibázunk, az gyorsan megmutatkozik az állatok szőr állagában. Ez a legfontosabb és első tükör. A ló mindig legyen fényes és kissé rugalmas szörzetű! ( téli szőrben is )
A Gidrán Majorban mindezt tapasztalatból tanultuk meg – néha fájdalmas tapasztalatok árán. Mert nem mindig fenn...!
A legjobb tanácsom: figyelj a lovaidra, tanulj tőlük, és ha problémát tapasztalsz, cselekedj időben... Azaz TARTSD TERMÉSZETE SZERINT!
A lovak egészsége nem bonyolult, de minden nap gondoskodni kell róla.
Ha bárkinek kérdése van a széna, szalma vagy tartás kapcsán, szívesen megosztom a tapasztalataimat közvetlenül is...
Napi doki kisokos:
A kalcium-foszfor arány alapvetései
A lovak étrendjében az optimális Ca:P arány 1,5:1 és 2:1 között van. Ez azt jelenti, hogy a takarmánynak legalább másfélszer annyi kalciumot kell tartalmaznia, mint foszfort, de soha nem szabad, hogy a foszfor aránya meghaladja a kalciumot.
Ha az arány eltolódik (például túl sok foszfort kap a ló), a szervezet nem képes hatékonyan hasznosítani a kalciumot. Ez hosszú távon csontlágyuláshoz (osteomalácia) vagy növekedési rendellenességekhez vezethet fiatal lovaknál.
Miért fontos a megfelelő egyensúly?
Csontok és fogak egészsége: A kalcium az erős csontok és fogak fő építőeleme, míg a foszfor támogatja ezek rugalmasságát és anyagcseréjét.
Izomműködés és idegrendszer: A kalcium kulcsszerepet játszik az izomösszehúzódásokban és az idegsejtek közötti kommunikációban.
Anyagcsere-folyamatok: A foszfor nélkülözhetetlen az energiaforrások (pl. ATP) termelésében.
Blogunk célja nem a tudományos alapú állítások melletti kardoskodás vagy cáfolat. Azok melletti tapasztalataink megosztása olyan lótartókkal akik minőségi lótartás mellett tették le a voksukat. Hálásan köszönjük, ha támogattok minket és további információkat küldtök el részünkre.
Comments